Dunakeszi odateszi egyesület
Alapszabálya
egységes szerkezetben
A Dunakeszi Odateszi Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján működő egyesület létrehozását határozta el a Dunakeszi fiatalok képviselete céljából, mely alapszabályt az illetékes bíróság 13-02-000849 számú határozatával bejegyezte. Az egyesület tagjai a 2024.03.25-i Rendkívüli Közgyűlésükön az Egyesület Alapszabályát egyhangú döntésükkel az alábbiak szerint módosítva a jelen egységes szerkezetbe foglalták:
1. Az egyesület neve, székhelye
- Az egyesület neve: Dunakeszi Odateszi Egyesület
- Az egyesület rövidített neve: KesziKlub
- Az egyesület székhelye: 2120 Dunakeszi Duna sor 27.
- Az egyesület elektronikus levelezési címe: info@kesziklub.hu
- Az egyesület honlapjának címe: www.kesziklub.hu
- Az egyesület számlaszáma: 11742104-24306513
- Az egyesület pénzintézetének neve: Otp Bank Nyrt.
- Az egyesület bejegyző száma: 13-02-000849
2. Az egyesület célja, tevékenysége
2.1. Az egyesület célja:
Dunakeszi környezetében történő családalapítás és letelepedés elősegítése, (pl.: lakhatási lehetőségekről szóló információk nyújtásával, információs fórumok, konzultációs lehetőségek megteremtésével, pénzügyi szolgáltatókkal való informatív kapcsolatfelvétel elősegítésével…);
az aktív lakossági közösségi részvétel erősítése (pl.: események, rendezvények szervezése, ifjúsági szórakoztató, információ szolgáltató rendezvények szervezésében, bonyolításában való közreműködés, ifjúsági partneri kapcsolattartási lehetőségek bővítésében való közreműködés…);
a környezetvédelem és fenntarthatóság elősegítése a településünk környezetében (pl.: akciók szervezése, mások e tárgyú eseményeiben való közreműködés, információ szolgáltatás…);
a helyi vállalkozások munkaerő piaci helyzetének javítása a civil szférával való kapcsolatának fejlesztésével (pl.: kapcsolat építési platformok létrejöttében való közreműködés, információ szolgáltatás…);
a hagyományőrzést megerősítő programok kiemelése (pl.: Dunakeszi helytörténetének, ott lakó művészekkel való kapcsolattartás lehetőségének megteremtése, információ szolgáltatás…);
városi ifjúságpolitikai célok megvalósítása (pl.: aktív ifjúság, miénk a jövő, a jövő városa programok…).,
megerősíteni a helyi kultúrákat, népszokásokat és folklór örökségeket ápolva,
és nem utolsó sorban
- közvetíteni a fiatalok hangját, tudását, tehetségét az ország határain belül és kívül egyaránt, különösen a határon túli szervezetekkel és intézményekkel karöltve (Pl.: testvérvárosi fiatalokkal való programok szervezésében való közreműködés, információ szolgáltatás…).
2.2. Az egyesület tevékenyége kiterjed a cél megvalósítása érdekében:
- a life-work balance elősegítését célzó programok, tevékenységek szervezésére,
- ismeretterjesztő kiadványok, könyvek, web felületek, hírek elkészítésére, közzétételére,
- az egyesület célját szolgáló kutatási tevékenység szervezésére, illetve támogatására,
- a nevelésre és oktatásra, képességfejlesztésre, ismeretterjesztésre, tehetséggondozásra,
- a kulturális és sportesemények szervezésére, látogatására (többek között: színházi előadások, filmvetítő termek, állatkertek, múzeumok, kiállítások látogatására; lovagoltatásra; különböző sportágakba való betekintésre) és
- az egyéb, az 1. pontba foglalt célok elérését szolgáló események megszervezésére, illetve azok támogatására,
- a helyi fiatalok egészségnevelésében való közreműködésre,
- a helyi fiatalok lakhatásának megteremtésében való információ nyújtásra, pénzügyi információ szolgáltatásban való közreműködésre,
- városi társadalmi események népszerűsítése, szervezésére.
2.3. Az egyesület célja és tevékenysége a Civil tv. 2. § 20. pontja szerinti közhasznú tevékenység, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ába foglalt helyi közügy körébe tartozó közfeladat teljesítésének elősegítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
2.4. Az egyesület közhasznú tevékenységet lát el, ezért közfoglalkoztatotti jogviszony létesítésére jogosult.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3. Az Egyesületi tagság
3.1. Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével jött létre. Az Egyesületi tagság rendes tagokból, pártoló tagokból, valamint különleges jogállású tagokból áll. Az alapítást követően a (rendes) tagok és pártoló tagok felvételéről az Egyesület elnökségéhez címzett kérelmek elbírálásáról az Egyesület Elnöke dönt. A (rendes) tagi és pártoló tagi tagfelvételi jelentkezés a kapcsolódó jelentkezési lap teljeskörű kitöltésével és az első havi tagdíj befizetésével válik érvényes jelentkezéssé.
A sikeres jelentkezést követően egyesületünk Elnöke visszaigazoló értesítést, emailt küld a jelentkező számára a hivatalos regisztrációt, (rendes) tagi és pártoló tagi minőség elnyerését visszaigazolva.
3.2. A sikeres tagfelvételt benyújtó és a tagdíjat megfizető igazolás birtokában a (rendes) tagi, illetve pártoló tagi felvételt kérő személy — az elnök döntésével és annak közlésével – az egyesület (rendes) tagjává, pártoló tagjává válik.
3.3. Az Elnök esetleges (rendes) tagfelvételt, pártoló tagfelvételt elutasító döntése ellen az Egyesület elnökséghez a kézbesítéstől számított 8 napon belül benyújtott panasznak van helye, melyet az Egyesület elnöksége a soron következő Elnökségi ülésén jogosult ismételten véleményezni. Az Elnökség esetleges tagfelvételt (rendes tagi és pártoló tagi felvételt) elutasító döntése ellen az egyesület Közgyűlése jogosult a benyújtott panasz felülvizsgálatára és a (rendes) tagsági jogi és pártoló tagsági jogviszony tárgyában dönteni.
3.4. Az Egyesületi tagság (rendes) tagokból, pártoló tagokból áll.
3.5. Az Egyesület Alapszabályát elfogadó (rendes) tagok és pártoló tagokat eltérő jogok illetik meg és eltérő kötelezettségek terhelik.
3.6. Az Egyesület (rendes) tagja bármely 18 év feletti magyar állampolgár lehet. Az Egyesület a (pártoló) tagjai közé 18 életévét még be nem töltő tagokat is felvehet a (pártoló) tagok közé, de ebben az esetben a fiatalkorú tag jelentkezési kérelmét, jelentkezési lapját – a törvényes képviselők közül legalább egy felelősségvállaló személynek is alá kell írnia (tekintettel a gazdasági kötelezettségvállalásra).
3.7. Az Egyesület (rendes) tagja és pártoló tagjai egyaránt jogosultak az Egyesület rendezvényein, eseményein való részvételre, a (rendes) tagok kötelesek az Egyesület munkájában való aktív részvételre. Az Egyesület (rendes) tagjait megilleti az Egyesület Közgyűlésein való szavazati joggal történő részvétel, amíg a pártoló tagokat szavazati jogosítvány az Egyesület közgyűlésén nem illeti meg.
A pártoló tagok az Egyesület Közgyűlésén konzultációs, vélemény nyilvánítási jogosítványokkal rendelkeznek és a Közgyűlés rendje szerint vehetnek részt ezen eseményeken.
3.8. Az Egyesületbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes.
3.9. Az Egyesület (rendes) tagjai és pártoló tagjai kötelesek a jelen Alapszabályban és az Egyesület egyéb szabályzataiban, eseményekhez kapcsolódó nyilvános szabályainak betartása szerint, a közzétett formában, meghatározott eseti (rendes) tagi és pártoló tagi kötelezettségek teljesítésére. A (rendes) tag és a pártoló tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
3.10. A (rendes) tagi és a pártoló tagi tagsági jogviszony feltétele, hogy a belépő elfogadja az Egyesület céljait és Alapszabályát, elfogadja az Egyesület által szervezett események, rendezvények rendjét és olyan magatartást tanúsítsanak, melyek az Egyesület céljainak megvalósulását elősegítik. Az Egyesület (rendes) tagjai és pártoló tagjai tagok lehetnek más jogi személyben kifejezetten egyesületben is.
A tagsági jogviszony feltétele az egyesületi tagdíj, illetve megállapított pártoló tagi hozzájárulás folyamatos fizetése, teljesítése.
3.11. A (rendes) tag jogai:
- részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
- az Egyesületi rendezvényeken az ügyrendnek megfelelően felszólalhat, indítványokat, javaslatokat terjeszthet elő;
- az üléseken gyakorolhatják szavazati jogaikat;
- választhat és választható az Egyesület szerveibe;
- kezdeményezheti a tisztségviselők megválasztását, illetve visszahívását,
- az Elnökséghez, illetve az Elnökhöz címzett értesítés útján megfelelő indoklással kezdeményezhetik az olyan tag(ok) kizárását, akik az Egyesület működését veszélyeztetik,
- a tagok tájékoztatást kérhetnek az egyesület működéséről, pénzügyeiről, tisztségviselőinek tevékenységéről; – igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és juttatásokat.
3.12. Az Egyesület (rendes) tagjait kötelezettségek is terhelik.
Az Egyesület (rendes) tagjainak kötelezettsége:
- az Egyesület fejlődésének és eredményének aktív elősegítése;
- az Egyesület alapszabályának, valamint az Egyesület által hozott határozatoknak megtartása, illetve megtartásának a biztosítása;
- az Egyesület népszerűsítése;
- az Egyesület vagyonának megóvása és
- az Egyesületi tagdíj rendszeres fizetése.
- célokkal való egyetértés, azok megvalósításában való aktív közreműködés
3.13. A pártoló tag jogai:
Az Egyesület pártoló tagjait a közgyűlésen történő szavazati jog gyakorlásán kívül a rendes tagokhoz hasonló jogosítványok illetik meg.
- magánszemély esetén személyesen, jogi személy esetén képviselője útján (egy fő, aki képviselője a pártoló tag jogi személynek, vagy az általa esetileg írásban kijelölt személy) tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésein;
- az Egyesület céljai szerinti a tagok számára nyújtott szolgáltatásokat pártoló tagokra megállapítandó díjazás ellenében – a jogi személy tag képviselője, vagy az általa írásban felhatalmazott személy útján (egy természetes személy) veheti igénybe és — részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.
- a tagok igénybe veheti az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és juttatásokat.
3.14. A pártoló tag kötelezettségei:
- az Egyesület Alapszabályában, valamint az Egyesület belső szabályzataiban foglalt, a pártoló tagra vonatkozó kötelezettségeket betartja;
- fizeti az általa felajánlott vagyoni hozzájárulást és a pártoló tagfelvétel során vállalt egyéb kötelezettségek, szolgáltatási felajánlások teljesítésével
- az Egyesület céljainak anyagi és erkölcsi támogatása.
3.15. Az Egyesületbe különleges jogállású tagként az a természetes vagy jogi személy vehető fel, aki az Egyesület alaptevékenységének biztosításához pénzbeli, vagy ingatlanok hasznosítási jogában megtestesülő különleges, az éves tagsági díj harmincszorosát elérő vagy meghaladó vagyoni hozzájárulást tud folyamatos jelleggel biztosítani.
Azt, hogy egy tag által adott vagyoni hozzájárulás mértéke eléri-e a fentieket, az Egyesület Elnöksége jogosult megállapítani, és ezt követően javaslatot terjeszt a taggyűlés elé a tag különleges jogállásának megállapításáról.
Amennyiben a különleges jogállású tag három naptári év átlagában nem tudja biztosítani az éves tagsági díj harmincszorosát elérő, vagy meghaladó vagoni hozzájárulást, úgy’ az Elnökség erre vonatkozó javaslata alapján a Közgyűlés megfosztja a tagot a különleges jogállásától.
3.16. A különleges jogállású tagokat a rendes tagok kötelezettségei terhelik. A különleges jogállású tagokat — a rendes tagok jogain felül — az alábbi többletjogok illetik meg:
Minden különleges jogállású tagot megillet 1, azaz egy küldött delegálása az Egyesület taggyűléseire.
4. Az Egyesületi tagság megszűnése
4.1. A tagsági jogviszony megszűnik
- a tag kilépésével;
- a tagsági jogviszony Egyesület Elnöke általi felmondásával;
- a tag kizárásával, vagy
- a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
Az Elnök tagsági jogviszony megváltozásáról szóló döntése ellen a tag első fokon az Elnökséghez fordulhat írásban jogorvoslatért, az Elnökség döntésével szemben megfogalmazott kifogás esetén az Egyesület rendes Közgyűléséhez fordulhat – nem halasztó hatályú – jogorvoslatért. Az elsőfokú, illetve másodfokú döntés meghozataláig az Elnök döntése a hatályos és érvényes döntés, tehát ezen időintervallum alatt a tagsági jogok gyakorlása szünetel.
4.2. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül – a tárgyhónap utolsó napjára szóló időponttal – megszüntetheti.
4.3. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát, Közgyűlési határozatát, egyéb eseményekhez kapcsolódó nyilvánosan közölt szabályainak súlyos, vagy ismételt megsértése esetén, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi, pártoló tagi magatartás esetén az Elnök – bármely egyesületi tag írásbeli kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
4.4. A kizárást tárgyaló Elnöki döntést megelőzően, a döntés előtt legalább 15 nappal a taggal ismertetni kell a kifogásolt magatartást, a tervezett intézkedés okait és indokait; a tag részére az ülésen lehetőséget kell adni személyes álláspontja ismertetésére, valamint a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. A kizárásról alapvetően az Elnök dönt.
4.5. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A taggal a határozatot annak meghozatalát követő 15 napon belül írásban közölni kell.
4.6. Ha a tag havi tagdíjfizetési kötelezettségének egy naptári éven belül három alkalommal nem tesz eleget, és tartozását igazolt, írásbeli felszólítás ellenére sem rendezte, az elnök törölheti a tagot a tagok nyilvántartásából. A tagsági viszony a törlési határozat meghozatalának napjával szűnik meg, melyről a tagot írásban értesíteni kell.
4.7. A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor lehet törölni, ha a tag egy naptári évben 3 havi tagdíj megfizetésével hátralékban van, és az Elnök a törlést megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Az Elnök törlést elrendelő határozatát a döntéshozónak mindenképpen írásban közölnie kell a taggal.
A tagdíjfizetésre történő felhívásban, mint intézkedésben a tag figyelmét fel kell hívni arra, hogy a díj nemfizetése esetén a tagsági jogviszonya megszűnhet.
Jogorvoslati eljárás a tag jogviszonyát érintő döntések kapcsán:
4.8. A tag kizárását, illetve a tagsági jogviszony törlését kimondó Elnöki döntés ellen a határozat kézbesítését követő 15 napon belül az Elnök döntése kapcsán, írásbeli beadvánnyal az Elnökséghez lehet jogorvoslatért fordulni, az Elnökség pedig a soron következő Elnökségi rendes ülésen tárgyalja meg az Elnök döntése elleni panasz, vagy kifogás ügyét. Az Elnökség a maga döntését ugyancsak írásban köteles közölni a korábbi rendes, vagy pártoló taggal. A rendes vagy pártoló tag az Elnökség döntése kapcsán 15 napon belül az Elnökség útján benyújtott ismételt másodfokú jogorvoslati kérelemmel fordulhat az egyesület rendes Közgyűléséhez, amely a soron következő rendes ülésükön kötelesen a kizárt, vagy törölt tag jogviszonyának ügyét az írásbeli kérelemre megtárgyalni. A Közgyűlés szótöbbségi döntése esetén az Egyesületen belül további jogorvoslat a tagot, pártoló tagot már nem illeti meg.
5. Az Egyesületi szervezeti felépítése
5.1. Az Egyesület szervezetei, tisztségei:
- Közgyűlés
- Elnökség
- Elnök
5.2. Az Egyesület tisztségviselői:
- Elnök;
- Elnökség tagjai.
5.3. Az Egyesület Tiszteletbeli tagokat az Elnökség kezdeményezése útján a Közgyűlésén jelölhet, választhat.
A Tiszteletbeli tagság feltétele az Egyesület érdekében kifejtett olyan kiemelkedő munkásság, melynek eredménye nagy mértékben elősegítette az egyesület működését.
A Tiszteletbeli tag minden olyan jogosítvánnyal élhet, ami a rendes tagot megilleti, ugyanakkor a Tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, valamint a Tiszteletbeli tag szavazati joggal az egyesület közgyűlésein nem rendelkezik, ugyanakkor a közgyűlési napirendi pont előterjesztési jogosítványa az egyesület megválasztott Tiszteletbeli tagját megilleti.
A Tiszteletbeli tagság határozott és határozatlan időre is odaítélhető, melynek feltételeit a Közgyűlés vonatkozó határozata pontosítja.
6. Közgyűlés
6.1. Az Egyesületben a tagok az őket megillető döntési jogköröket a Közgyűlésben, mint legfőbb egyesületi döntéshozó szervben gyakorolják.
A Közgyűlés döntéseit ülés – a (rendes) tagság szavazataival, ülés megtartásával hozza meg.
Minden különleges jogállású tagot megillet 1, azaz egy küldött delegálása az Egyesület
közgyűléseire.
A Közgyűlés üléseit legalább évente egy alkalommal össze kell hívni, valamint akkor is, ha azt a bíróság, egyéb hatóság elrendeli, illetve az egyesületi tagság 1/3-a az ok és a cél megjelölésével azt kívánja.
Kötelező a Közgyűlés összehívása az éves beszámolók elfogadása érdekében minden naptári év tárgyévet követő május 15.-ig, amelyen meg kell tárgyalni az egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót el kell fogadni, rögzíteni kell az Egyesület közzéteendő mérlegét is.
6.2. Az Elnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
6.3. A 6.2. bekezdés alapján összehívott Közgyűlésen a rendes tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséröl dönteni.
6.4. A Közgyűlés ülését az Elnök meghívó küldésével hívja össze. Az ülés helyét, időpontját és napirendjét az Elnök a megküldött – Egyesület elnökségével egyeztetett – meghívóban határozza meg, és az ülést megelőző legalább 15 nappal a Közgyűlés helyéről, pontos idejéről és a beterjesztett javaslatokról a tagságot (a rendes- pártoló- és esetleg tiszteletbeli- tagokat) írásban értesítenie kell. A Közgyűlés az Egyesület székhelyén kívül is összehívható.
Az ülés napirendjére a rendes tag további az Elnök által meghatározott napirendek kiegészítésére írásban javaslatot tehet, melyet az ülés összehívását megelőző 8. napig az Elnökséghez címzett írásbeli előterjesztés formában terjeszthet az Elnök útján a Közgyűlés elé.
6.5. A napirend módosítására, kiegészítésére vonatkozó (rendes) tagi indítványt az Elnök köteles változatlan formában a Közgyűlés elé terjeszteni, amikor a Közgyűlés annak napirendre tűzéséről egyszerű szótöbbséggel a Közgyűlésen határoz. A Napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ez vonatkozik a tagi kiegészítő előterjesztésekre is.
6.6. Ha a Közgyűlést – bármely okból – nem szabályszerűen hívták össze, az ülést csak akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi szavazati joggal rendelkező (rendes) tagja jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
6.7. A Közgyűlés elején a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel megválasztják
- a Közgyűlés levezető elnökét;
- a jegyzőkönyv vezetőjét;
- a jegyzőkönyvet, a keletkezett dokumentumokat hitelesítő két tagot és
- a szavazatszámláló(ka)t.
6.8. A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen meghatározott napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi szavazati joggal rendelkező jogosult tag jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A meghozott határozatokat a Közgyűlés levezető elnöke az ülésen szó szerint kihirdeti, valamint azokat a Közgyűlési jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
6.9. A Közgyűlés ülésén minden (rendes) tagot egy szavazat illet meg. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok a (rendes) tagok több mint felét képviselő, szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy testületi tag valamely ügyben bármely okból nem szavazhat (pl. a saját, vagy általa képviselt kiskorú tag kizárása ügyében), őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
6.10. A Közgyűlés tagjai az ülésen nyílt szavazással – kézfelemeléssel – hozzák meg határozataikat. A Közgyűlés írásbeli szavazattal nem hozhat döntést.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben,
- aki az Egyesületnek nem tagja, vagy alapítója;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
6.11. A Közgyűlés a határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű többségével hozza meg, kivéve azon témaköröket, amik tekintetében jogszabály vagy jelen Alapszabály ezt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához.
6.12. Az ülés kezdetén egyszerű szótöbbséggel meg kell határozni a napirendet. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a taggyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyv vezetője, valamint a jegyzőkönyv hitelesítői írják alá. A meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással kell nyilvántartani és azokról az írásba foglalást követő 8 napon belül az Elnök az Elnökség tagjait közvetlenül írásban, a tagságot nyilvános közlemény útján a meghozott határozatok közzétételével értesíteni köteles.
6.13. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály módosítása;
- az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
- az Elnök, az Elnökség, a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
- az éves költségvetés elfogadása;
- az éves beszámoló – ezen belül az Elnök, az Elnökség az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása,
- az Elnök, az ügyvezető, vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, megválasztásuk, visszahívásuk, díjazásuk megállapítása, különösen, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban is áll;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- döntés különleges jogállású tag felvételéről vagy a különleges jogállás megszüntetéséról;
- felügyelőbizottságot választhat, visszahívhatja és díjazását megállapíthatja;
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása és
- a végelszámoló kijelölése.
6.14. A jelen pontban foglaltakról a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:
- az egyesület megszűnésének,
- egyesülésének és szétválásának elhatározásához,
- az Elnök, az Elnökség, a vezető tisztségviselők, ügyvezető megválasztásához, visszahívásához,
- tag kizárása esetén az Egyesület Elnökségi döntése elleni panasz esetében,
- döntés az Egyesületi tagsági alap tagdíj, alap pártoló tagsági díj értékének megállapítása ügyében,
- döntéshozatal nemzetközi vagy hazai szövetséghez való csatlakozásról, illetve abból való kilépésről.
A 6.13., 6.14. pontban foglalt hatáskörök közül az Elnökség, a vezető tisztségviselők megválasztásához, visszahívásához, továbbá az éves költségvetés elfogadásához az a feltétel szükséges, hogy a különleges jogállású tagok által delegált küldöttek igen szavazata nélkül ezekben döntés nem hozható.
Amennyiben a különleges jogállású tag nem vesz részt a taggyűlésen vagy nem delegál senkit saját maga helyettesítésére, akkor az alapszabály módosításához, illetve az Elnökség, a vezető tisztségviselők megválasztásához, visszahívásához, illetve az éves költségvetés elfogadásához sem szükséges a különleges jogállású tag „igen” szavazata.
Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
- a rendes tagok háromnegyedes szótöbbségi szavazattal kimondják az egyesület megszűnését; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
6.15. Az Egyesület Közgyűlése javaslatot tehet Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére az Év tanára adományozásáról.
7. Az egyesület elnöke, elnöksége
7.1. Az Egyesület vezető tisztségviselőit – az Elnököt, (aki jelen Alapszabály elfogadásakor az ügyvezető is egyben) és az Elnökség tagjait – a Közgyűlés választja meg. A vezető tisztségviselői megbízás legfeljebb 5 évre szólhat. Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.
7.2. A választás tisztségenként külön-külön történik. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazásra jogosultak több mint háromnegyedének az igen szavazatát megszerezte.
7.3. Vezető tisztségviselő, Elnök (ügyvezető), az Elnökség tagja az a nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és aki az egyesület (rendes) tagja. Kiskorú és a kiskorú (rendes) tag törvényes képviselője, a pártoló tag, a Tiszteletbeli tag nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője, Elnöke, ügyvezetője, az Elnökség tagja.
7.4. Nem lehet vezető tisztségviselő, Elnök, az Elnökség tagja, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, az Elnökség tagja, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
8. Az egyesület elnöksége
8.1. Az Egyesületet 3 fős Elnökség irányítja. Az Elnökség tagjait, közöttük az Elnököt egyenként a Közgyűlés választja meg. Az Elnökség tagjainak megválasztása öt évre szólhat, az öt évnél hosszabb időre szóló megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.
8.2. Az Elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a Közgyűlés vagy az egyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az Elnökség tagjai: az Egyesület Elnöke (ügyvezetője), és további 2 Elnökségi tag, akik közösen az Egyesület Elnökének távollétében átmenetileg helyettesítési jogkörrel is rendelkeznek.
Az Egyesület Elnöke, (ügyvezetője):
Martinuzzi-Deák Bálint (an: Martinuzzi Csilla, 2120 Dunakeszi Duna sor 27.)
Az Egyesület Elnökségének tagjai:
- Páll Tamás (an: Kovács Mária, 2120 Dunakeszi Attila utca 1.)
- Somodi Ákos Gergely (an: Kömley Olga, 2120 Dunakeszi Tóth Árpád utca 9.)
akik megbízatása 2029. március 12-ig szól.
8.3. Az Elnökség tagjai, akik Egyesületi (rendes) tagok is egyben, a Közgyűlésen részt vesznek, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről és minden kérdéssel kapcsolatban beszámolni tartoznak az Egyesület Közgyűlésének.
8.4. Az Elnökségi tagság megszűnik:
- a mandátum lejártával;
- lemondással;
- visszahívással;
- elhalálozással
8.5. Az Elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az Elnökség évente legalább két elnökségi ülés megtartására köteles.
Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
- az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete;
gondoskodás a Közgyűlési és egyéb határozatok végrehajtásáról; - az Egyesület költségvetésének megállapítása és szükség esetén annak módosítása, az erre szóló Közgyűlési előterjesztések megtétele, a költségvetés keretszámain belüli döntés a végrehajtás ügyeiben;
- a Közgyűlés által meghatározott a tagdíjak beszedése,
- az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok megállapítása és szükség szerinti módosítása, valamint az egyesület zavartalan működéséhez szükséges egyéb döntések meghozatala, illetve a Közgyűlések részére történő előterjesztések megtétele;
- az Elnök, az ügyvezető feletti operatív munkáltató jogok gyakorlása, a megválasztás és a megszüntetés kivételével;
- másodfokú döntés a tagsági ügyekben, tagfelvétel, tag törlése, másodfokú eljárás a kizárással kapcsolatos ügyekben;
- az egyesület általános fejlesztési tervének meghatározása, elfogadása, végrehajtása,
- az Egyesület támogatására irányuló szerződések megkötése, azok jóváhagyása;
- az Egyesület beruházásairól való döntés, bármilyen kivitelezési szerződések jóváhagyása;
- a Közgyűlés részére az Egyesület tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámoló elkészítése, a működési keretek jóváhagyása esetén azok végrehajtása;
- javaslattétel a küldöttgyűlés felé a különleges jogállású tag felvételére vagy a különleges jogállás megszüntetésére
8.6. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább félévente ülésezik.
Az Elnökség ülésének összehívásáról az Elnök, ügyvezető gondoskodik oly módon, hogy az előre meghatározott munkatervnek és ügyrendnek megfelelően írásban értesíti az Elnökség tagjait az Elnökségi ülés időpontját megelőző legkevesebb 8 nappal. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon csak az Elnökség, illetve az Elnök (ügyvezető) által meghívott más személyek lehetnek jelen. Az Elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Elnök és egy, az adott ülésen részt vett Elnökségi tag hitelesít. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a megválasztott tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlevő tagok több mint felének, de legalább 2 tag „igen” szavazatával hozza. Az Elnökség határozatait a határozatok tárában kell nyilván tartani.
9. Az egyesület elnöke
9.1. Az Egyesület operatív vezetését, irányítását az Egyesület Elnöke, ügyvezetőjeként látja el. Az Elnök (ügyvezető) egyszemélyben jogosult az Egyesület képviseletére, és egyszemélyben gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az Egyesület bankszámlája fölött is önállóan jogosult rendelkezni. A két Elnökségi ülés közötti időszakban ellátja az Egyesület operatív irányítását, dönt valamennyi olyan kérdésben, amelyet a kapcsolódó jogszabály, a Közgyűlés döntése, vagy az Elnökség döntése, illetve az Alapszabály nem minősít kizárólagosan Elnökségi vagy Közgyűlési hatáskörnek.
9.2. Az Egyesület Elnökét, ügyvezetőjét a Közgyűlés választja meg legfeljebb 5 évre. Nem lehet az Egyesület elnöke, illetve ügyvezetője az, aki a Civil tv.-ben meghatározott bármelyik kizáró körülmény hatálya alatt áll.
9.3. Az Egyesület első Elnöke, aki a Közgyűlés felhatalmazása alapján ügyvezető is egyben Martinuzzi-Deák Bálint (an: Martinuzzi Csilla; szig.sz: 894612EE) 2120 Dunakeszi Duna sor 27. sz. alatti lakos.
9.4. Az Elnök (ügyvezető) tartós (30 napot meghaladó) távolléte, vagy akadályoztatása esetén feladatait két Elnökségi tag helyettesítési jogkörben együttesen látja el. Ha az Elnök (ügyvezető) megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget, a Közgyűlést bármely Elnökségi tag összehívhatja.
9.5. Az Elnök (ügyvezető) feladatkörébe tartozik elsősorban:
- az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
- a beszámolók előkészítése és azoknak az Elnökség jóváhagyására előterjesztése, majd Elnökségi jóváhagyás után a Közgyűlés elé terjesztése;
- az éves költségvetés elkészítése és annak az Elnökség elé terjesztése, majd Közgyűlési előterjesztése;
- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
- a Közgyűlés és az Elnökségi ülések összehívása, a tagság és az egyesület elnökségi tagjainak értesítése;
- a Közgyűlés ülése napirendi pontjainak meghatározása;
- részvétel a Közgyűlés ülésein és kötelezettsége a válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
- az Elnökség üléseinek összehívása, az Elnökség munkájának irányítása;
- a tagság nyilvántartása;
- az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, irattározása;
- az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb iratok nyilvántartása és megőrzése;
- az Egyesületet működését lényegesen érintő ügyek mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a kapcsolódó előírt intézkedések megtétele.
9.6. Az Elnök köteles az Elnökség értesítését követően a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
10. Az Egyesület gazdálkodása és vagyona
10.1. Az Egyesület a Közgyűlés által elfogadott, meghatározott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Ennek keretei között az Egyesület a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület (rendes) tagjai, pártoló tagjai, Tiszteletbeli tagjai az Egyesület tartozásaiért a tagdíjfizetési kötelezettségük időarányos teljesítésén túl saját vagyonukkal nem felelnek.
10.2. Az Egyesület költségeinek fedezetét az alábbi bevételek szolgálják:
- egyesületi tagdíj,
- pártoló tagsági díj, egyéb pártoló tagsági juttatások, szolgáltatások
- magán vagy jogi személyek támogatása;
- alapítványokból és közérdekű kötelezettségvállalásokból, pályázatokból származó bevételek;
- az Egyesület reklám-és hirdetési tevékenységből származó bevételek;
- az Egyesület részére juttatott állami, uniós, nemzetközi vagy önkormányzati támogatás;
- az Egyesület esetleges gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek és egyéb bevételek.
10.3. Az Egyesület a célja szerint meghatározottak érdekében folytatja a tevékenységét, gondosan gazdálkodik, valamint csak olyan gazdasági-vállalkozási tevékenységét folytat, ami nem veszélyezteti az egyesületi civil célok megvalósítását.
10.4. Az Egyesület a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó mindenkori szabályok szerint végzi és teljesíti adminisztratív kötelezettségeit.
10.5. Az Egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.
Az Egyesület ezen hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan három évnél hosszabb időre szerződést csak a Közgyűlés külön felhatalmazása alapján köthet.
10.6. Az Egyesület tagjai tagdíj fizetésére kötelezettek. Az Egyesület tagjainak alaptagdíja 1.000.- Ft/fő /hó, azaz egyezer forint/fő/hó. A tagdíjat elsődlegesen az Egyesület bankszámlájára történő utalással vagy pénztári befizetéssel kell megfizetni. Az egyesületi tagdíj fizetésének teljesítése a visszaigazoló email által hivatalossá válik.
10.7. Az Egyesület pártoló tagdíja legalább évenkénti 12.000-Ft tagdíj, vagy ezzel egyenértékű szolgáltatás, mely összeg, vagy érték havonként arányos részében esedékes.
11. Az Egyesület megszűnése
11.1. Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbségi határozatával kimondja megszűnését, vagy az arra jogosult szerv megszünteti azt.
11.2. Az egyesület tevékenységének tényleges megszűnésének időpontja az illetékes és eljáró, nyilvántartásból törlő bírósági döntésének jogerős időpontja.
11.3. Az Egyesület megszűnése esetén – a megszűnéshez kapcsolódó eljárások lefolytatása után – megmaradó vagyon esetében az Dunakeszi Város Önkormányzatát illeti, vagy a
Dunakeszi Város Önkormányzata által kijelölt közhasznú szervezetet illeti meg azzal, hogy azt közösségi célokra kell fordítani.
11.4. A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséröl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.
A jelen „egységes szerkezetbe foglalt” módosított és kiegészített Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése a 2024. év március hónap 25. napján tartott Közgyűlésén fogadta el.
Az Egyesület egységes hatályos alapszabályát az egyesületi Elnök és a Közgyűlésen kijelölt a hitelesítők együttesen írják alá.
Dunakeszi, 2024.március 25.
Dokumentumok
Copyright © 2024 Dunakeszi Odateszi Egyesület